Nagykanizsa

ismertető, Nagykanizsai képek, galéria




Nagykanizsa

Nagykanizsa közepes méretű megyei jogú város Zala megyében. A Nagykanizsai kistérség központjaként számos település tartozik a vonzáskörzetébe. Zala megye déli részén, a Mura folyótól 13 km-nyire észak-keletre, a Zalát és a Murát összekötő Principális-csatorna két oldalán épült. A várostól északra, észak-nyugatra 200m-t meghaladó magasságú erdős dombvidék övezi. A városon halad át a 7-es főút. Nagykanizsa a Nyugat-Dunántúli Régió legdélebbi városa. Lakóinak száma: 55 000 fő.

Nem messze a Balaton csücskétől, a termálfürdőjéről híres Zalakaros szomszédságában, a Zalai-dombság lágy lankái között fekszik Nagykanizsa. Évszázadok óta tölti be az összekötő kapocs szerepét észak és dél, kelet és nyugat között. A kereskedelemben mindig is fontos szerep jutott a városnak. A város kulturális élete meglehetősen élénk, gasztronómiai, hagyományőrző és zenei fesztiválok színesítik a palettát. A város határában elterülő Csónakázótónál lehetőség nyílik csónakázásra, horgászásra, télen korcsolyázásra illetve romantikus séták tételére is a tavat körülölelő ösvényeken.

LÁTNIVALÓK, LÁTVÁNYOSSÁGOK



Fő tér

align=right A város központja, valaha itt állt a piac. Déli oldalán egy 18. századi, később klasszicista stílusban átalakított emeletes épület áll. Sarkán hosszú ideig vaskereskedés volt, ennek páncélos vitézt ábrázoló cégére nyomán a köznyelv vasemberháznak hívja. Benne ma a városi képtár van. A cégért a közelmúltban ismét visszahelyezték a ház falára.Vele szemben található a Centrál Hotel.

Városháza

Ugyancsak a Főtéren van a Városháza, egy épületben a bírósággal és az ügyészséggel. A tér északi részén áll a török kút. Ez pontos másolata a múzeumban található eredetinek. A helyi hagyomány úgy tartja, hogy kőből készült nagy medencéje a várból származik.

Deák tér

Közepén a 48-as gyalogezred emlékműve, Kisfaludi Strobl Zsigmond alkotása. A téren látható még a felsővárosi templom, Széchenyi István mellszobra és a Városvédő Egyesület által helyreállított országzászló és turul szobor. A templom mögött pár perces sétával érhető el a 20. századi magyar színházi élet meghatározó személyiségéről, a város szülöttéről elnevezett Hevesi Sándor Művelődési Központ.

Alsóvárosi templom

align=left A ferences templomot 1702-14 között építették, barokk stílusú műemlék. Homlokzati tornya azonban csak 1816-ban készült el. Belseje gazdag barokk díszítésű, főoltárának képét Gaspar Franz Sambach festette. Különösen szép a szószéke. A templom érdekessége, hogy szenteltvíztartóját Musztafa pasa török feliratú sírkövéből vájták ki. A templom nyugati oldalához vele egyidőben épült ferences rendház kapcsolódik. Ma városi könyvtár.

A vár emlékműve

Az országhatár felé, az ipari negyed mellett elhaladva érkezik a látogató az egykori kanizsai vár 1996-ban felállított emlékművéhez. Az egykor a mocsárból kiemelkedő szigeten felépített várnak ma már nincs felszíni nyoma. A várkaput ábrázoló monumentális téglabástya előtt a híres várkapitánynak, Thury Györgynek bronz mellszobrát találjuk.

Inkey sírbolt

align=right A Zalaegerszegre vezető úton, egy vasúti átjáró mellett látható az Inkey Boldizsár által 1768-ban épített barokk stílusú műemlék sírbolt. Valaha előtte állt az 1842-ben faragott emlékurna, ez 1936 óta a belvárosban található egy kis parkban.

Csónakázótó

Egyre népszerűbb szabadidőpark a városközponttól 5 km-re, a kaposvári úton található 40 hektáros szabadidőközpont, egy mesterséges tó és környéke. Horgászási, csónakázási lehetőség, erdei tornapálya, mellette igényes vendéglő egy kirándulás célpontja is lehet.

Romlottvár

A helyi mondának több változata ismert: egyesek szerint Zrínyi vára, mások szerint a kanizsai pasa kéjlakja volt. A várat a valóságban Botszentgyörgy várának hívták és egy kis családi vár volt. Feleslegessé válva elpusztult, anyagát széthordták.

KULTÚRA

Thúry György Múzeum

align=left A Fő utcán, néhány háztömbnyire a vasemberháztól találjuk. Eredeti barokk épület, egykor a Batthyány-birtok igazgatási központja számára építették. Ma múzeum, benne található az Erdő és ember Zalában című állandó kiállítás, melynek tíz termében átfogó képet kaphat a látogató, hogy mit is jelent az erdő az ember és a környék életében. Vele szemben egy klasszicista épület udvarán, romos állapotban található az 1807 és 1821 között klasszicista stílusban épített zsinagóga. A zsidóság rendkívül nagy szerepet játszott a kereskedőváros életében.

Magtár és Kiskastély

Az Erzsébet tér 15. alatti ház udvarában található. A XVIII. században magtár volt. Az épület homlokzatát felül timpanon zárja, az apró kőkeretes ablakok alig tagolják a falsíkot. Az 1996-ban felújított épület képtár szerepet kap. Helyet ad sok állandó kiállításnak.

Városi színház

align=right A magyaros stílusú Városi Színház 1927-ben épült Medgyaszai István tervei szerint. Homlokzati freskói szinpadi jeleneteket ábrázolnak a Bánk bán, a Falu rossza és a János Vitéz című darabokból. Jelenleg filmszínház szerepét tölti be. Jelenleg restaurálás alatt áll.

A KÖRNYÉKBELI KIRÁNDULÓHELYEK



Csónakázó tó

A városközponttól 5 km-re, Kaposvár irányában az út bal oldalán található a Csónakázó-tó, mely a kirándulók számára csónakázási, horgászási lehetőséget biztosít. A tótól 500 méterre van a kilátó, ahonnan kilátás nyílik a környékre és Nagykanizsára is.

Romlottvár

A városból elindulva a szőlőhegyeken átsétálva több irányból turistaúton megközelíthető. Jelenleg csak részben feltárt, állagmegóvása nincs megoldva.

Miklósfai arborétum

A Marek J. utcából leágazó köves úton lehet a bejáratig gépkocsival közlekedni. A változatos domborzatú, vegyes faállományú erdőben kellemes sétautak biztosítják aktív pihenésünk feltételeit. A park felső részén pihenőház, tűzrakóhely, padok találhatók. Biztosított a vezetékes vízvétel is. A völgy alsó részében kis horgásztó várja a horgászni vágyókat. A piros sáv túrajelzésen Nagykanizsáról gyalogosan megközelíthető.

Galamboki halastó

Nagykanizsa és Zalakaros közötti kis faluban található, gyönyörű természeti környezetben található horgásztó.

Budafai arborétum

Kellemes kikapcsolódásra, felüdülésre alkalmas hely. Az arborétum tavasztól őszig várja a kirándulókat. Bejelentkező csoportokat az év minden szakában fogadnak.

Kistolmácsi tó

Gyönyörű természeti környezetben található horgásztó, egy kijelölt részén ingyenes strandolási lehetőséget van. A tavat tápláló bővizű Kozár forrásnak iható a vize. A falu sátrazásra alkalmas kempinget üzemeltet, ahol a gyerekek játékra, sportolásra alkalmas területet találnak.
Sí és szánkópálya Újudvar

A 600 m hosszú és 95 m szintkülönbségű pálya. A megyében, de a távolabbi környéken is az egyetlen sípálya. A lejtése ideális, kezdő síelők részére kellemes tanulópálya. Felvonó és melegedőház is rendelkezésre áll. A hóviszonyok sajnos nem a legideálisabbak

VÁROSTÖRTÉNET



align=left Bár jóval korábban lakott volt, első említése 1245-ből maradt fenn. A mocsaras területen már a 14. században állt vár. A tatárjárás előtt királyi birtok volt, majd egymás után több család is birtokolta. A várat az Osl nembeli Lőrinc kapta hűsége jutalmául Károly Róberttól. Rövidesen a nagyra törő, már magukat Kanizsaiaknak nevező család birtokközpontjává vált, majd Kanizsai Orsolya öröksége révén lett férje, Nádasdy Tamás birtoka. Megerősítését elkezdte, majd elcserélte a királlyal, ettől kezdve királyi végvár, a Dél-Dunántúl védelmének központja.

Várkapitányai közül a leghíresebb Thury György, a jobbágysorból kiemelkedett katona, aki 1569 és 1571 között volt a vár parancsnoka. A rettenhetetlen katonát 1571-ben Orosztony mellett csellel bekerítették és megölték. A várat több sikertelen kísérlet után 1600-ban foglalták el a törökök, ezután kilencven évig török kézen volt Kanizsa, mint az oszmán birodalom legnyugatibb vilajetének központja.

align=right A várat a törökellenes felszabadító harcok során 1690-ben hosszú blokád után sikerült visszafoglalni. A várat nem állították helyre, anyagát az újjáépülő város építkezéseinél használták fel. A város fénykora a 19. században következett be. Igazi lüktető, mozgalmas kereskedővárossá vált, előbb a környék piacközpontja lett, majd a század végére igazgatási és kulturális központtá is vált, fejlődését egyre erősödő polgársága nagyban segítette.

A vasútvonalak megépítése után fontos forgalmi csomópont alakult ki itt. A trianoni békeszerződést követően piackörzete jelentős részét elveszítette, de ugyanilyen recessziót kellett átélnie 1948-56 között is, a jugoszláv határ közelsége miatt. 1937-ben az egyre dinamikusabban fejlődő magyar olajipar központja lett.Látványos fejlődését az elmúlt két évtizedben követhetjük nyomon, amikor új iparágak honosodnak meg, vállalkozások indulnak és középületek, lakóépületek épülnek egymás után.

Települések Nagykanizsa közvetlen közelében

Települések Nagykanizsa környékén

Látnivalók